Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. A következőkben tájékoztatást adunka legfontosabb tudnivalókról.
Kérelem
Kötelező jogi képviselet
Bejegyzés alapjául szolgáló okirat
Adatváltozás bejelentéseSzéljegyzés
Ügyintézési határidő
Soron kívüli ügyintézés
A beadványok intézéseHiánypótlás
Eljárás felfüggesztése
Fellebbezés
Bírósági jogorvoslati kérelem
Az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
Az eljárás azügyfél kérelmére vagy hatósági (bírósági)megkeresésre indul. Az ingatlan-nyilvántartásba jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre lehet bejegyezni, ami azt is jelenti, hogy – főszabályként – csak az a jog jegyezhető be, illetve tény jegyezhető fel, illetve törölhető, amelyet a kérelem vagy megkeresés megjelöl. (ebből adódóan ha például a bíróság ítélete nem tartalmaz kifejezett rendelkezést (vagy külön megkeresést) a földhivatal felé a jogváltozás átvezetése (bejegyzése, illetve törlése) iránt, az eljárás csak akkor lesz eredményes, ha az ítélet megfelelően kiegészítésre kerül.
A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belülkell benyújtani az ingatlan fekvése szerint illetékes járási, a fővárosban a Budapesti 1. Számú, illetve Budapesti 2. Számú Földhivatalhoz (a továbbiakban együtt: járási földhivatal) az e célra rendszeresített nyomtatványon. A kérelem kötelező nyomtatvány, annak adattartalmát a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet melléklete tartalmazza. A formanyomtatvány letölthető itt. A földhivatal tehát csak a kérelemben foglaltak alapján járhat el, ezért fontos a kérelem pontos kitöltése. A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat (2db eredeti és 1db másolati példányban),valamint az adott ügytípustól függőena jogszabályban előírtegyéb mellékleteket.
A kérelemnek tartalmaznia kell magánszemély esetén a kérelmező nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, állampolgárságát; cégek esetében a megnevezését, székhelyt és statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát; az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek be-, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét és lakcímét is. A bejegyzést – ha a felek megállapodásából vagy jogszabály rendelkezéséből más nem következik – annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik (pl. tulajdonjog bejegyzés esetén a tulajdonszerző, vevő, megajándékozott, stb.). A bejegyzést kérheti az is, akinek ez a bejegyzett jogát érinti.
A kérelem a szerződő felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, amíg abban a járási földhivatal nem hozott határozatot. Ekkor a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti.
Vissza
A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselő lehet az ügyvéd vagy ügyvédi iroda, jogtanácsos, illetve a fél képviseletében eljáró közjegyző.
Vissza
Bejegyzés alapjául szolgáló okirat
A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell mellékelni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, illetve csatolni kell a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat is. Ha az okirat hiányos, vagy módosításra szorul (pl. a jogcím, a szerződő felek személye, illetve aláírása, az érintett ingatlan, vagyis a település, a fekvés és a helyrajzi szám pontos megjelölése, az ügyvédi ellenjegyzés, közjegyzői hitelesítés, vagy a változás átvezetéséhez szükséges záradékolt változási vázrajz tekintetében) , úgy a kérelmet a földhivatalnak hiánypótlási felhívás kiadása nélkül el kell utasítania. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jog bejegyzésére, tény feljegyzésére csak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (a továbbiakban: Inytv.) meghatározott okirat alapján kerülhet sor.
Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van csak helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog, vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzett jogosulttól származó bejegyzési engedélyt. Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetve a hatóság határozata is, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények körétaz Inytv.tételesen felsorolja. Ezeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba csak olyan jog és tény jegyezhető be-, illetve fel, melyről törvény kifejezetten rendelkezik. Egyéb jogszabályok tartalmazzák azt is, hogy az okirat mellett milyen egyéb iratot (hatósági engedély, igazolás, jóváhagyás, vázrajz stb.) kell benyújtani ahhoz, hogy a kérelem teljesíthető legyen.
Vissza
Az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, valamint a használó köteles bejelenteni a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az ingatlan határvonalában, az ingatlan területében, a földrészlet művelési ágában, a föld minőségében bekövetkezett változást, továbbá köteles bejelenteni a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, és lebontását.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult szintén a fenti határidőn belül köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) megváltozását is. Az ingatlan és a jogosult adataiban bekövetkezett változás bejelentéséhez felhasználható nyomtatvány itt tölthető le. (A nyomtatvány használata – szemben a jogok és tények változására irányuló eljárásokkal – nem kötelező, de ajánlott, mivel a kérelem elbírálásához szükséges adatokat tartalmazza, ezáltal csökken a hiányos benyújtás veszélye.)
Ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát is érinti (jellemzően pl. az épület-feltüntetés, vagy az adott ingatlanon belül a nyilvántartott művelési ág egy részének megváltozása esetén), úgy az átvezetéshez a külön jogszabály előírásai szerint arra jogosult földmérő által készített és a járási földhivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. Ha a vázrajzhoz okirat is kapcsolódik, úgy a vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot is aláírták.
2013. január 1-jétől az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása során az ügyfél kérheti a járási földhivataltól, hogy lakcímének a jogügylettel összefüggő megváltozását (pl. a megvásárolt lakás címe lesz a bejelentett állandó lakcíme) a földhivatal külön bejelentés nélkül vezesse át a tulajdoni lapon. Ennek feltétele, hogy legkésőbb a tulajdonjog bejegyzéséről szóló földhivatali határozat kézbesítését követő 30 napon belül az ügyfél lakcímének megváltozását a személy- és lakcímnyilvántartó hatóságnál (okmányirodánál) is bejelentse, illetve ott rögzítésre kerüljön a változás. Ezután a földhivatal közvetlen adatátvétellel vezeti át az új lakcímadatokat. Tehát az ügyfélnek csak egyszer kell az ingatlanügyi hatósághoz fordulnia, a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásakor. Az eljárás megindítása a tulajdonjog bejegyzési kérelemmel egyidejűleg történik, az ,,Ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem” formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával. A kérelem erre szolgáló részén a kérelmező megjelöli, ha a jogváltozással érintett ingatlanba szándékozik költözni, hogy a lakcímváltozás átvezetését kéri-e az ingatlan-nyilvántartásban. Vissza
Tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ez a széljegyzés. A széljegy a bejegyzés, feljegyzés, átvezetés iránti eljárás megindítását tanúsítja, egyben jelzi az ügyek elintézésének sorrendjét is. A beadványok elintézésére harminc napos határidőt biztosít a jogszabály, ebből adódóan a széljegy a kérelem teljesíthetősége szempontjából csak tájékoztató jellegű, mivel a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja. A tulajdoni lapot megtekintőket ugyanakkor figyelmezteti arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmában változás várható. A széljegy utal a beadvány tartalmára, továbbá abból megállapítható a jogosulttá váló (kérelmet benyújtó) ügyfél neve és a jogváltozás tárgya.
Téves széljegyzés esetén, továbbá a jog-, tény-, illetve adatváltozás átvezetését, vagy az elutasítás tényének feljegyzését követően a széljegyet a földhivatal törli a tulajdoni lapról.
A széljegynek – az informatív tartalmán túl – a bejegyzésre váró jogok és egyes jogilag jelentős tények körében fontos szerepe van azok egymáshoz való viszonyának meghatározása szempontjából is. Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Fontos ugyanakkor, hogy ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.
A földhivatal 5 napon belül értesíti az eljárás megindításáról azt az ügyfelet, akinek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoga törtlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. A földhivatal az értesítést az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett lakcímre/székhelyre küldi.
Vissza
A beadvány érdemi elbírálására – ha annak nincs hiányossága és az elintézését más eljárás(pl. megelőző széljegy) nem akadályozza – a földhivatalhoz történő beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül kerül sor. Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi döntést 90 napon belül kell meghozni.
Vissza
Az Inytv. értelmében a beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha a járási földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi.
1. Törvényben meghatározott soron kívüli eljárások:
Végrehajtási jog és zárlat bejegyzése bírósági végrehajtó megkeresése alapján (A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény)
Végrehajtási jog és jelzálogjog bejegyzése hatósági megkeresés alapján (Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény)
Jelzálogjog bejegyzése jelzálogjog-hitelintézet kérelme alapján (A jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény)
(Video) A földtörvényről (fogalmak, forgalmazás,elővásárlási jogok) (2015.02.17)Kiskorú ügyfél esetén (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.)
2. Az ügyfél kérelme alapján engedélyezett soron kívüli eljárás:
A járási földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezheti. A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a hivatalvezetőnek a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell döntenie, a kérelem elutasításáról végzést kell hoznia. Az e kérdésben való döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A soron kívüli eljárást csak abban az esetben lehet lefolytatni, ha az érintett ingatlan(ok)ra vonatkozó, megelőző beadványok elintézésének nincs akadálya.
Az ügyfélnek a soron kívüli eljárásra vonatkozóan minden esetben kérelmet kell benyújtania a földhivatalhoz, melyet belefoglalhat a jog bejegyzésére vagy tény feljegyzésére irányuló kérelmébe, illetőleg az adatváltozás átvezetése iránti bejelentésébe, de erre vonatkozóan külön kérelmet is benyújthat.
Az ügyfél által benyújtott, az ingatlan-nyilvántartási eljárás soron kívüli lefolytatására irányuló kérelemért ingatlanonként 10.000.- Ft összegű díjat kell fizetni. A soron kívüli eljárás díját az alapeljárás díján felül kell megfizetni, akkor is, ha az alapeljárásban személyes vagy tárgyi díjmentesség érvényesül. Ha a kérelem benyújtásakor a díj megfizetését az ügyfél nem igazolja, úgy a soronkívüliség nem engedélyezhető.
Vissza
A beadványokat a földhivatalnak az iktatószámok sorrendjében, a benyújtásuk időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintéznie. Az egyidejűleg (azonos napon) érkezett beadványok elintézésének sorrendjét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg.
Ha a beadványnak hiányossága nincs, a földhivatal a kérelmet teljesíti (a bejegyzésről egyszerűsített vagy alakszerű határozattal dönt), továbbá a változást a tulajdoni lapon – és ha szükséges, az ingatlan-nyilvántartási térképen – egyidejűleg átvezeti és ezt követően gondoskodik a döntés ügyfelek résézére – főszabályként postai úton – történő közléséről. Ha az ügyben jogi képviselő járt el, a kérelemnek helyt adó döntés kizárólag rajta keresztül kerül kézbesítésre.
Ha a beadvány hiányosságai – az Inytv. vonatkozó rendelkezéseire tekintettel – nem pótolhatóak, akkor a földhivatal a hiányosságtól függően végzéssel, vagy határozattal a kérelmet elutasítja. Ha a pótolható hiányosságokat (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését, illetve annak igazolását is) az ügyfél (jogi képviselője) ez erre történő felhívásban megjelölt határidőre nem pótolja, a földhivatal az eljárást végzéssel megszünteti. A kérelem elutasításáról, valamint az eljárás megszüntetéséről szóló döntést az ügyfél részére minden esetben közvetlenül is megküldi a földhivatal.
Több járási földhivatalt érintő beadvány:
Abban az esetben, ha a változás több ingatlant érint, és azok különböző járási földhivatalok illetékességi területén fekszenek, minden érintett földhivatalhoz külön beadványt (kérelmet, megkeresést, bejelentést) kell benyújtani. Az eredeti okiratot és mellékleteket azonban csak a döntés meghozatalára jogosult járási földhivatalhoz kell benyújtani. A többi földhivatalhoz csak az okirat egyszerű másolatát kell csatolni és utalni kell arra, hogy az eredeti okiratot melyik földhivatalhoz nyújtották be.
A döntés meghozatalára fedezetcsere esetén, az a járási földhivatal jogosult, amelynek illetékességi területén fekvő ingatlanra a jelzálogjog bejegyzést kérik, ingatlancsere (tulajdonjog-változás) esetén pedig a kérelmező választása szerinti földhivatal, vagyis ahová a bejegyzés alapjául szolgáló eredeti okiratot elsőként benyújtották.
Vissza
Ha a kérelemnek, mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül határidő megjelölésével fel kell hívni a hiányosságok pótlására.
AzInytv. a 39. § (3) és (4) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nincs helye hiánypótlási felhívás kiadásának, vagyis a hiányosságok nem pótolhatóak és a kérelmet el kell utasítani. A hiánypótlási felhívásban a földhivatal felsorolja a beadvány elintézését akadályozó hiányosságokat. A hiánypótlás teljesítésére az ügyfélnek 15 napot adhat a földhivatal, amely indokolt esetben az ügyfél kérelmére egyszer 15 nappal meghosszabbítható. Ha a megadott határidőn belül teljeskörűen pótolják a felhívásban megjelölt hiányosságokat, úgy a földhivatal határozattal dönt a bejegyzésről. Ha a hiánypótlási felhívás ellenére a megadott határidőn belül nem pótolják a hiányosságokat, a földhivatal a kérelmet elutasítja. Erre a jogkövetkezményre már a felhívásban figyelmeztetnie kell a kérelmezőt.
Ha a kérelem részben teljesíthető, a földhivatal szintén hiánypótlási felhívást bocsát ki a kérelmező felé, melyben nyilatkozattételre hívja fel, hogy a kérelmét teljesíthető részében fenntartja-e. Ha a felhívásra a kérelmező nem nyilatkozik, a földhivatal a teljesíthető résznek helyt ad, a többit pedig elutasítja.
Vissza
Az eljárás felfüggesztésére kizárólag az Inytv. 47. §-ában felsorolt esetkörökben kerülhet sor. Az Inytv. szabályai szerint az eljárás akkor függeszthető fel, ha az okirat valódiságát az aláíró felek valamelyike vitatja, illetve ha az okirat jogszerűsége, a jog vagy tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki. Ez esetben az eljárás felfüggesztésének feltétele annak az igazolása, hogy az okirat érvénytelenségének megállapítása iránt a polgári pert megindították. Igazolásként a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példánya vagy annak hiteles másolata fogadható el. 2013. január 1-jétől már nem csak a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat érvénytelensége iránt kezdeményezett bírósági eljárás, hanem a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per esetén is felfüggesztésre kerülhet a másodfokú ingatlan-nyilvántartási eljárás. Az eljárás felfüggesztéséről a földhivatal végzéssel dönt.
Vissza
A járási földhivatal döntése ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Az az érdekelt, akinek a járási földhivatal határozatát bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti annak kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő fellebbezést.
A járási földhivatal a fellebbezés alapján felülvizsgálja a döntését. A vizsgálat eredményeként lehetősége van arra, hogy határozatát a fellebbezés érkezésétől számított 8 napon belül saját hatáskörben eljárva kijavítsa, kiegészítse, illetve jogszabálysértő döntését módosítsa vagy visszavonja. Elutasító döntés esetén, ha a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg pótolják az alaphatározatban megjelölt hiányosságokat, a beadványt új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni.
Ha a járási földhivatal saját hatáskörben történő intézkedésre nem lát lehetőséget, a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a megyei földhivatalhoz elbírálás céljából. A megyei földhivatal a fellebbezés felterjesztésétől számított 30 napon belül a fellebbezést elbírálja; az első fokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a járási földhivatalt új eljárásra utasítja. A megyei földhivatal másodfokú döntését a járási földhivatal küldi meg az érintett ügyfelek részére. A kézbesítést megelőzően a járási földhivatal a tulajdoni lapon elvégzi (foganatosítja) a megyei földhivatal döntése alapján szükséges változásokat, illetve annak megfelelően lefolytatja a megismételt eljárást.
Vissza
A bírósági jogorvoslati kérelmet a megyei földhivatal által hozott döntés ellen lehet benyújtani a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az elsőfokú járási földhivatalnál. Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatal határozatát bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet.
A bírósági jogorvoslati kérelem alapján a megyei földhivatal szintén intézkedhet saját hatáskörben. Ha erre nem lát lehetőséget, úgy a kereseti kérelmet és az iratokat 8 napon belül megküldi az illetékes bíróságnak. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányosságai a bírósági eljárásban már nem pótolhatóak.
Vissza